1. Bevezetés
 

Az alábbi útmutató egy hivatásos régész, egy jogász és egy olyan fémkeresős közös munkája, aki a hobbiját eddig is a leírt elvek szerint űzte. Az anyagot, mint magánszemélyek tesszük közzé, segítő szándékkal, de az nem tekinthető semmilyen hivatalos szerv vagy tudományos intézmény állásfoglalásának.
 
Az anyag összeállítására és közzétételére abban a reményben és hitben vállalkozunk, hogy a fémkeresősök jelentős része tisztességes szándékkal űzi ezt a hobbit, és – ha most még nem is teszi - hajlandó lenne az érvényes jogszabályok szellemében tevékenykedni, és az örökségvédelem szempontjait messzemenően figyelembe venni.

Nem véletlenül használtuk a jogszabályok szellemében kifejezést. Tisztában vagyunk azzal, hogy a törvény betűit szó szerint értelmezve csak rendkívül szűk, életszerűtlen kereteket tudnánk itt megjelölni. Ha megmaradnánk e keretek között, akkor logikusan azt kellene tanácsolnunk a keresősök tömegeinek, hogy jobb, ha lemondanak a hobbijukról, és megszabadulnak a fémkeresőjüktől. Ennek azonban nem lenne semmi értelme, nem vinné előre a régész szakma és a fémkeresősök közötti információáramlás és párbeszéd, végső soron az örökségvédelem ügyét. Ezért, miután a továbbiakban összefoglaljuk a fémkereső tevékenységre vonatkozó jogszabályokat, ajánlásokat fogalmazunk meg azoknak is, akik a törvény betű szerinti szabályait itt-ott meghaladva, de mégiscsak a törvény szellemében, a múlt megismerésének tisztességes szándékával, a nemzeti örökség védelmét szem előtt tartva kívánnak a jövőben keresőzni.

 

2. A fémkeresésre és a régészeti leletekre vonatkozó jogi szabályozás
 
Magyarországon ugyan nincs speciális jogszabály a fémkereső műszer tartására és használatára vonatkozóan, a kulturális örökség védelmére vonatkozó jogszabályok azonban tartalmaznak korlátozásokat (2001. évi LXIV. Tv. és 18/2001 (X. 18) NKÖM rendelet):
 
2.1.
 
Mindenekelőtt: régészeti célú, műszeres régészeti lelet és lelőhely felderítés csak a KÖH engedélyével végezhető, és ilyen engedélyt csak státusban lévő régész kaphat. A szándék szempontjából tehát, csak a régészet tárgykörénél fiatalabb emlékek kutatása megengedett.
 
Mi számít bele a régészet tárgykörébe? A törvény szerint régészeti leletnek tekintendő az emberi tevékenység bármely, 1711 előtt a földbe, a föld felszínére, vízbe vagy barlangba került tárgyi emléke. Az ennél fiatalabb korú emlékek tehát szabadon kutathatók. Azonban azok sem akárhol!
 
2.2.
 
Mindenekelőtt meg kell szerezni a földtulajdonos, vagy legalább a használó (bérlő, kezelő) hozzájárulását, hiszen e nélkül a kutatás könnyen birtokháborításnak minősíthető.
 
Másodsorban fontos tudni, hogy Nemzeti Parkok területén, illetve a törvény által általános védelemben részesített természeti területeken – láp, barlang, forrás, mocsár, szikes tó, kunhalom, földvár – semmiféle olyan tevékenység nem végezhető, így fémkeresőzés sem, amely a természetes viszonyok megzavarásával, megváltoztatásával jár.
 
Ugyancsak el kell kerülni a rendeletileg kiemelten, vagy fokozottan védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket. Ezek nem teljes körű listája megtekinthető az Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) honlapján, de egy adott területre vonatkozóan természetesen az önkormányzat vagy a helyi múzeum is tájékoztatást tud adni arról, hogy vannak-e ott védett régészeti lelőhelyek. Tipikusan ilyenek a romok, régészeti parkok, várak, pusztatemplomok, földvárak, jelentősebb elpusztult települések és környékük. Ezeken a helyeken mindenfajta földmunka, nemcsak régészeti feltárás, csak a KÖH engedélyével végezhető.
 
A régészeti lelőhelyek másik, jóval nagyobb csoportját képezik a külön rendelettel nem védett lelőhelyek: olyan földrajzilag körülhatárolható helyek, ahol a régészeti örökség elemei (még) történeti összefüggéseikben megtalálhatóak, és amelyeket a KÖH nyilvántartásba vett. Bár a törvény ezeket a helyeket is általános védelemben részesíti, ezeken a helyeken engedély nélkül lehet (nem régészeti célú) földmunkákat végezni, természetesen betartva a erre vonatkozó  jogszabályokat.

Ebbe szó szerinti értelemben talán belefér az 1711 utáni leletek kutatása és kiásása azzal együtt, hogy azt természetesen azonnal abba kell hagyni, amint az ásás elér bármilyen régészeti objektumot, vagy előkerül bármilyen, régészeti leletnek számító tárgy. A törvény szellemével azonban ez megítélésünk szerint ellentétes, és szakmai, örökségvédelmi szempontból is aggályos.

Ezért nem tanácsoljuk, hogy a fémkeresősök erre a kiskapura hivatkozva a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket is vadászterületnek tekintsék. Egy vitás esetben, tettenérés esetén a hatóság ilyen nyilvántartott lelőhelyen az eljárás megindításakor a körülmények alapján vélelmezheti, hogy a keresős nem csak 1711 utáni tárgyakat keresett, amivel a keresős hosszadalmas eljárási procedúrának teheti ki magát, még akkor is, ha eredetileg tényleg csak 1711 után földbe került tárgyakat szándékozott keresni.

Hozzátesszük, hogy a lelőhelyek felső, bolygatott rétegében heverő leletek összeszedése, ha az nem jár régészeti objektum megbontásával, megfelelő körültekintéssel végezve és megfelelően dokumentálva, akár még hasznos is lehetne. Ez a szakmai precizitás azonban aligha remélhető és talán nem is várható el a hobbi fémkeresősök tömegeitől. Ezért mi azt tanácsoljuk, hogy a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket kerülje el a fémkeresős, de ha mégis ilyen helyen keresőzik, akkor legalább szigorúan tartsa be az útmutató második részében leírt szabályokat.
 
Egy adott terület nyilvántartott régészeti lelőhelyeiről teljes körűen tájékozódni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban lehet, ahol kérelemre igazolás kaphatunk arról, hogy az adott ingatlanon van-e nyilvántartott régészeti lelőhely – az erre vonatkozó kérőlap letölthető a KÖH honlapjáról. (A lelőhelyek nyilvános adatbázisa egyébként elérhető a KÖH honlapján is, azonban az adatbázis csak a lelőhelyek egy részére tartalmaz helyrajzi számot, ami alapján a helyszín beazonosítható.) A területileg illetékes múzeumban szintén érdeklődhetünk egy terület régészeti védettségéről.

Sok településen a helyi település szabályozási tervének térképmelléklete is feltünteti az ismert régészeti érdekű területeket, ahol építési engedély csak az örökségvédelmi szakhatóság jóváhagyásával adható ki. Végül számos terület és régió lelőhelyeiről lehet információt szerezni szakirodalmi tájékozódás révén is, ez azonban nem lesz teljes körű.
 
2.3
 
A jogszabályok ismertetését a régészeti leletek tulajdonjogára vonatkozó szabályokkal zárjuk. A törvény szerint a föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő vagy onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon. Aki tehát ilyet talál, függetlenül attól, hogy azt milyen körülmények között találta, köteles azt, elvileg a területileg illetékes jegyzőnek, haladéktalanul bejelenteni és átadni (a gyakorlatban a jegyző úgyis csak annyit tesz, hogy a területi múzeumot értesíti, ezért a törvény szellemének megfelelően azt tanácsoljuk, hogy az előkerült leletet egyből a területileg illetékes múzeumba vigyük be).

Ami pedig a régészeti leletnek nem minősülő, 1711 utáni tárgyakat illeti, a Polgári Törvénykönyv szerint ezekre vonatkozóan is fennáll bizonyos estekben a jegyzőnek történő bejelentési kötelezettség. Ilyen eset, amikor a talált dolognak valószínűsíthetően van tulajdonosa. Ilyenkor a dolog csak azt követően kerülhet a találó tulajdonába, ha egy évig nem jelentkezik érte a jogos tulajdonos.

Külön paragrafus vonatkozik a jelentős értékű talált tárgyakra (kincslelet). Ha valaki olyan értékes dolgot talált, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek tulajdonjoga egyébként is feledésbe ment, köteles azt az államnak felajánlani akkor is, ha az nem tartozik a kulturális örökség védelméről szóló törvény hatálya alá. Ebben az esetben, ha az állam igényt tart a talált leletre, akkor találói díjat fizet a találónak, ha viszont nem, akkor a találó szerez tulajdonjogot.

A gyakorlatban azonban a fémkeresés során előkerülő leleteknek - az előkerülésük körülményeiből következtethetően - jellemzően nincs tulajdonosuk, nem is azonosíthatók be egyedileg, és nem bírnak jelentős értékkel, ezért a fenti szabályok helyett inkább a PTK 127. paragrafusa vonatkozik rájuk, amely szerint a gazdátlan javakon a találó a birtokba vétellel tulajdonjogot szerez. Nem kell tehát a települési jegyzőket XVIII-XX századi pénzérmékkel, puskagolyókkal, csatokkal, veretekkel, stb. bombázni. Azonban ha úgy gondoljuk, hogy a keresőzés közben talált tárgyak ebbe a kategóriába tartoznak, indokolt a keresőzésre engedélyt adó, érintett földterület tulajdonosát/kezelőjét tájékoztatni az általunk talált tárgyakról, mivel az ő nyilatkozatuk által valószínűsíthető leginkább, hogy nem azonosítható tulajdonos által elhagyott tárgy került elő, ha az adott tárgyról a birtokukban lévő területen ők sem tudtak, illetve nem ismernek olyan személyt, aki azt elhagyhatta.

 
Összefoglalva tehát: a jogszabályok szellemével összeférő, etikus fémkeresőzés csak a nyilvántartott régészeti lelőhelyeken kívül folytatható, a föld tulajdonos, vagy használó egyetértésével, 1711 utáni emlékek felderítése és összegyűjtése céljából. Ha eközben véletlenül régészeti leletnek számító tárgy kerül elő, akkor a tevékenységet ott fel kell függeszteni, a lelőhelyet az alább ismertetett módon dokumentálni, a leletet pedig be kell jelenteni a területileg illetékes múzeumnak. A régészeti leletnek nem minősülő, kis értékű, gazdátlan tárgyakat legálisan megtarthatjuk, a nagy értékű, 1711 utáni kincsleletet, valamint az olyan tárgyat, amelynek jelenlegi tulajdonosa beazonosítható, be kell jelenteni a jegyzőnek.
 
 
Ezek tehát fémkeresőzésre vonatkozó, jogszabályok adta keretek.
 
A továbbiakban megfogalmazunk néhány ajánlást arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha valaki nem nyilvántartott régészeti lelőhelyre téved, vagy lelőhelytől akár függetlenül, felderít és kiás egy régészeti leletet, pl. szórvány leletet, és a továbbiakban a törvény szellemében, jogkövető módon kíván eljárni.

 
 
3. Ajánlások a felelőségteljes keresőzéshez
 
Az örökségvédelem szempontjából a felelősségteljes fémkeresőzés legfontosabb szabálya az, hogy a tárgyak megtalálásának öröme közben ne okozzunk kárt régészeti lelőhelyekben, emlékekben, azaz:
 
1. Felismerjük, és ne bolygassunk régészeti korú rétegeket, objektumokat.

2. Ha szórványos, sérült, eredeti környezetükből kikerült (pl. mezőgazdaság által bolygatott) leleteket találunk, azokat a lehető legpontosabban dokumentáljuk.

3. Felismerjük azokat a leletcsoportokat, amelyek akár sérült, bolygatott helyzetben is információkat hordozhatnak (pl. depók, érmekincsek) és feltétlenül szakszerű, régészek által folytatott dokumentálásuk szükséges.

4. Ne romboljuk szakszerűtlen házi tisztítással az érzékeny tárgyak állapotát. 5

5. Az információkat és a régészeti korú tárgyakat juttassuk el az illetékes örökségvédelmi intézményekhez.

 
3.1. Régészeti lelőhelyek, régészeti objektumok felismerése
 
Annak az eldöntése, hogy egy konkrét dolog csak egy elveszett tárgy, esetleg egy eredeti helyzetéből kikerült darab, vagy évszázadok óta egy helyen lévő, s így helyzetével is fontos információt jelölő tárgy, sokszor nem könnyű feladat.
 
Általánosságban és meglehetősen leegyszerűsítve a következő irányelvek adhatóak:

1. Aktív mezőgazdasági művelés alatt álló területek felszínén, (pl. szántás) előkerülő tárgyak nagy valószínűséggel kikerültek közvetlen eredeti környezetükből. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezek pozíciója már nem hordoz régészeti információt.

2. Mezőgazdasági művelés vagy más földmunkák által nem, vagy frissen nem érintett területeknél előkerült tárgyak esetében, mindig úgy kell eljárni, hogy azt feltételezzük, a tárgyak eredeti helyzetükben vannak. Amennyiben nem kizárható, hogy a tárgyak eredeti pozíciójukban vannak, azokat meg kell őrizni eredeti környezetükben és értesíteni kell a szakembereket.

Mire ügyeljünk különösen?
 
Gyakori tévhit, hogy zárt régészeti leletcsoportok (például sírok), eredeti régészeti rétegek csak mélyen a földben találhatóak. A talajerózió, későbbi földmunkák, szél, víz hatása miatt akár több ezer éves rétegek is gyakran közvetlenül a felszín közelében találhatóak. A teljesség igénye nélkül néhány példa arra, hogy mi jelezheti azt, hogy régészeti korú objektumba ástunk bele:
 

- a tárgy mellett csontok, ép vagy törött edények találhatóak

- a talaj színe különbözik a környezetétől, például: hamus, vörösesen éget (paticsos), agyagdarabos

- falak, építési törmelék között találhatóak a tárgyak

 
3.2. A szórványos tárgyak dokumentálása
 
A szórványos tárgyak dokumentálásban a legfontosabb cél az, hogy a tárgy eredeti lelőhelye minél pontosabban visszaazonosítható legyen. Ebben a legegyszerűbb eszköz a kézi GPS használata, és ezzel párhuzamosan az interneten is elérhető műholdas térképek alkalmazása. Magyarországon a legpraktikusabb, ha a kézi GPS-ünket a EOV (Egységes Országos Vetület) rendszerbe állítjuk be. A cél a minél pontosabb mérés. Normál kézi műszerrel, jó vételi körülmények között ezt akár 3-5 m-es pontosságig finomíthatjuk.

A talált tárgyakat egyenként csomagoljuk, és tegyünk mellé cetlit a felírt koordinátákkal, vagy egy számmal, és a hozzátartozó koordinátákat esetleg külön füzetbe írjuk.

Nagyon hasznos, ha a lelőhelyeket legalább utólag (például Google Maps vagy Google Earth) műholdas térképen is bejelöljük.

Ha véletlenül GPS nélkül találunk valamilyen érdekes tárgyat, próbáljuk minél pontosabban meghatározni a lelet helyét. Nézzünk jellegzetes tereptárgyakat, köveket, fákat, bokrokat és készítsünk egy skiccet a megtalálás helyéről.

Ha van nálunk fényképezőgép, fényképezzük le a helyet és a tárgyat is eredeti helyzetében. A tárgy fotójára rakjunk valamilyen léptéket, például vonalzót, tollat vagy öngyújtót.
 
3.3. Mik azok a leletcsoportok, amelyeket semmi esetre se szedjünk fel szakember segítsége nélkül?
 
Alapvetően bármilyen régészeti korú tárgy megtalálásánál kérhetjük régész terepi segítségét, de zárt leletcsoportok találása esetén azonnal értesítsük a szakembereket! Ennek hiányában esetleg gyakran olyan információk veszhetnek el tárgydepókról (például elrejtett szerszámok, fegyverek, kultikus célból elásott áldozati tárgyak), kincsleletekről, amelyek soha többet nem pótolhatók.
Mire figyeljünk különösen?
 

- mezőgazdaság által bolygatott területen egymás után kerülnek elő bronz vagy vaseszközök,

- kis körben, nagy sűrűségben kerülnek elő hasonló állagú, anyagú érmek, (ha ezt érzékeljük és további fémjeleket kapunk, a már megtalált tárgyak koordinátáit rögzítsük pontosan, és a többi jel kibontásával várjuk meg a régészeket!),

- ha egy csoportban, egymás mellett, esetleg edénybe helyezve, fémtárgyakat találunk, azonnal fotózzuk le amit találtunk, és bármennyire is nehéz megállni, várjuk meg a kibontással a szakembereket!

 
3.4. Óvatosan a házi restaurálással!
 
 
Természetesen nem vitatjuk, hogy jó receptekkel, ügyes kézzel, tehetséggel, és rengeteg türelemmel nagyon szép eredményeket lehet elérni, jó állagú fémtárgyak házi tisztításában.

A fémrestaurátori munka azonban nem véletlenül egy külön szakma és vannak tárgyak, anyagcsoportok, amelyek tisztításával több mint hiba házilag kísérletezni.

Melyek azok a tárgycsoportok, amiket semmi esetre se kezdjünk el házilag tisztítani?
 

- alapvetően rossz megtartású, vas és bronztárgyakat,

- berakásos fémtárgyakat,

- feliratot tartalmazó fémtárgyakat (érmek kivételével),

- ólomtárgyakat,

- bármilyen egyedi, különleges tárgyat.

 
3.5. Jutassuk el a tárgyakat és az információkat az örökségvédelmi intézményekhez!
 
A minél pontosabban dokumentált szórványos leleteket legjobb, ha a területileg illetékes múzeumban adjuk le. Ha a lelőhely közelében nincsen múzeum, vagy bizonytalanok vagyunk, akkor a megyei múzeumot keressük meg! A helyi múzeumokon kívül országos gyűjtőkörrel a Magyar Nemzeti Múzeum is rendelkezik, tehát elvben ott is leadhatjuk a leleteket. Segítségképpen itt közöljük a régészeti gyűjtőkörrel rendelkező fontosabb múzeumok listáját címmel és telefonszámmal.

2008. december


Meleg József                         Lassányi Gábor                    Dr. Puskás Norbert 

közgazdász                                 régész                                jogász

Szerző: Régiségbúvár  2009.01.02. 15:19 20 komment

Címkék: etika örökségvédelem fémkereső

A bejegyzés trackback címe:

https://regisegbuvar.blog.hu/api/trackback/id/tr8853372

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Etzilbvrg 2009.01.05. 11:54:38

"Hozzátesszük, hogy a lelőhelyek felső, bolygatott rétegében heverő leletek összeszedése, ha az nem jár régészeti objektum megbontásával, megfelelő körültekintéssel végezve és megfelelően dokumentálva, akár még hasznos is lehetne. Ez a szakmai precizitás azonban aligha remélhető és talán nem is várható el a hobbi fémkeresősök tömegeitől."

Egy másik fórumon felvetődött már, hogy legalább ajánlás szintjén jó lenne a szükséges és elégséges dokumentálást megismertetni azokkal, akik esetleg mégis hajlandóak lennének a precizitásra.

Nem is annyira feltétlenül ennek az etikai kódexnek a keretein belül, ha ez valamiért nem lenne úgy szerencsés, hanem esetleg egy külön postban részletezni.

Köszönöm/Köszönjük az etikai kódexet!

Terepjaro 2009.01.05. 22:03:40

Szia Etzilburg !

Köszönöm az észrevételt. Jó ötletnek tartom, hogy külön bejegyzésben bontsuk ki ezt a dokumentálás témát, meg fogom konzultálni a régész ismerőseimmel.


Terepjáró

kemii 2009.01.07. 19:09:16

1711 utánni leletet találok mi a nagy érték? és mi a jutalom

Terepjaro 2009.01.08. 22:12:36

Kemii,


Erre a kérdésre most nem tudok válaszolni, de utána fogok nézni. Abban biztos vagyok, hogy a fémkeresősök találatainak túlnyomó része nem esik ebbe a katégóriába.

Lassányi Gábor 2009.01.16. 14:04:53

Idemásolom Buvárkund a Sírásók naplóján adott válaszát:


buvarkund 2009.01.16. 13:41:56
A keresett "pontos értéket" azért nem lehet megtalálni, mert a Ptk. nem szabályozza. Ebben a vonatkozásban is azt tudom tanácsolni, hogy indokolt a múzeumot értesíteni olyan esetben, ha valaki olyan körülmények között talál meg egy tárgyat amely annak nyilvánvaló elrejtésére utal (pl. több darabból álló 1711 utáni pénzlelet korsóban elásva, egyes tárgyak befalazva, stb.) A nagyobb érték és az értékes tárgy ebben az esetben a hétköznapi életben szokásosan nagyobb értékűnek, értékesnek tartott tárgyat jelent körülbelül, ami persze szubjektív és relatív. Értékhatárokat - mint elkövetési értéket - a Btk. tartalmaz, azonban nincs olyan utalás hogy ezeket a Ptk. vonatkozásában is alkalmazni kéne, így ezek nem szolgálnak iránymutatásul.

StopSzmog 2009.01.20. 00:20:42

Köszönöm a kódexet!

Szívesen lennék precíz a dokumentálásban ha megmondjátok hogyan kell.

Lassányi Gábor 2009.01.20. 07:49:15

@StopSzmog:

Nagyon szívesen! Írj konkrét kérdést, és igyekszem felelni rá!

StopSzmog 2009.01.20. 23:34:35

- mik a kötelezően kitöltendő pontok*?
- rajz is kell, vagy elég a fotó?
- fotó is kell, vagy elég rajz?
- mindent külön tasakba kell tenni?
- hogyan címkézzem a leleteket?
- mit tegyek, ha a bevont múzeum ráül?

* űrlap? sablon?

Vikster 2009.01.22. 11:26:16

Sziasztok!

Nagyon orulok ennek a kezdemenyezesnek!

Erdeklodni szeretnek, hogy van-e ra lehetoseg, hogy femkeresos felajanlja segitseget hazai asatasokon? Lenne-e ra szukseg? Hogyan fogadnak? Kikhez kell fordulni?

Terepjaro 2009.01.22. 21:56:08

Vikster, a lakóhelyedhez közel eső múzeum igazgatóját lenne érdemes megkeresni, és esetleg a Kultúrális Örökségvédelmi Szakszolgálatot

Lassányi Gábor 2009.01.24. 15:01:18

@StopSzmog:

Nincsenek kitöltendő pontok.
Ez egy ajánlás, és felhívás arra, hogyha valaki valami érdekes szórványos emléket talál pl. szántásaban és felszedi az visszaazoonsosítható legyen és ha olyan hívja azonnal a régészeket.

A fotóról egyébként rakok is fel egy mintát.

Nem a csomagolás, hanem a visszaazonosíthatóság a lényeg, tehát pl. ha egy nagyobb séta alatt 3 tárgyat találunk és bemérjük azokat, akkor tudjuk melyiket hol találtuk.

"- mit tegyek, ha a bevont múzeum ráül?"

Ezt nem egészen értem. Ha a talált tárgy régészeti lelet és a múzeum átveszi és megköszöni azt, akkor ez a dolgok normális rendje.

Ha Te leadod a tárgyakat,a félreértések elkerülése végett kérhetsz egy átvételi elismervényt (te is írhatsz egy listát előre. Könnyen lehetséges, hogy időt kérnek a meghatározáshoz, akkor nyugodtan érdeklődj később, hogy mire jutottak!

AlDevil 2010.04.19. 14:12:47

Lehet, hogy nem sokat segít a helyszín dokumentálásában, mert kevesen ismerik a módszert, de célszerű bűnügyi helyszínnek tekinteni. Én azt teszem. Nem keresek, de ha találok, akkor minimum több oldalról készítek áttekintő, és a helyszín későbbi azonosítására, vagy rekonstruálására alkalmas fényképfelvételeket. Lehetőleg nem változtatok meg semmit, és úgy készítek méretazonosításra alkalmas közeli felvételeket. A helyet GPS-en rögzítem. Ez a minimum. Amennyiben a lelet a felszínen van, és félő, hogy mások is megtalálják, akik esetleg nem ennyire lelkiismeretesek, felszedem, és beviszem az illetékes múzeumba.

o.babarczy.veronika 2011.06.24. 20:59:20

sziasztok,
a Balatonban egy sekély részen elhagytam a jegygyűrűmet, és nem találtam meg.
Mit gondoltok, fémkeresővel meglehetne? Kb. 1 m-es a víz, a gyűrű valahol az iszapban van.

Várom a lelkes segítőkész emberek jelentkezését: csigaszem@yahoo.com

Köszönöm!

Terepjaro 2011.06.25. 23:26:09

Nekem sajnos nincs megfelelő eszközöm, de remélem akad majd jelentkező, aki tud segíteni.
Két napja épp csapatot építettünk a kollégáimmal egy balatoni szálloda strandján, amikor megjelent egy 4 tagú társaság egy fémkeresővel, ők is egy elveszett gyűrűt kerestek. De iszapmerő szita nélkül elég reménytelen vállalkozás

Adrí 2012.08.30. 09:34:56

Sziasztok! Mi az az iszapmérő??? :-) Én szoktam a Balatonba keresni, hobbi szinten, de még erről nem hallottam! És még annyit, hogy annyian néznek, és megszólnak, azon felül, hogy nem foglalkozom velük, van valami ötletetek, hogy-hogy lehet ezt kezelni?

Valahogy nem ismerik az emberek ezt, és azt gondolják, hogy valami illegális dolgot művelek, legutóbb pl azt hangoztatták, hogy nem szabad- mert nem legális Magyraországon keresőzni! :-) Igen kellemetlen, mert ezt nem csak nekem mondják.......

Krajczár 2012.09.03. 14:43:02

@Adrí: Szia! Szerintem az nem iszapmérő hanem iszapmerő szita. :)Bár én nem szoktam vízben keresőzni.
Egyébként tényleg sokan nem értik a fémkeresőzés lényegét.Vagy valamiféle rabló bűnözőnek gondolják a keresőst vagy pedig milliomosnak mert azt gondolják hogy a keresősök milliós értékeket találnak.Legalábbis én ezzel a kétfajta véleménnyel találkozok általában.

Adrí 2012.09.03. 14:51:33

Krjczár, köszi, akkor megpróbálok így rákeresni, mert ugyan van nekem egy-jházi-de nagyon hasznos merőkém, de ha ez erre van kifejlesztve, akkor szívesen vennék egyet! :-)

Adrí 2012.09.03. 14:52:16

bocsánat elírtam a nevedet: Krajczár :-) ne haragudj

Krajczár 2012.09.08. 12:44:03

Úgy tudom hogy ezt a bizonyos iszapmerőt szintén házilag csinálja egy illető,a fémkeresők fórumára ha benézel ott reklámozta magát és a termékét.Állítólag egész jó amit csinál.
Amúgy te a Balaton környékén laksz? Írj az e-mail címemre.:sziluettd@gmail.com
süti beállítások módosítása